A csepeli Együtt irodáján tartott Közéleti beszélgetések vendége volt Dr. Tóth Zoltán választási szakértő

2016. május 10.

Eleinte az szja 100 %-át kapták vissza az önkormányzatok, idővel azonban minden kormány csökkentette ennek mértékét, az Antall kormány 50%-ra, a Gyurcsány kormány 30%-ra, végül a Fidesz a mai 8%-ra

dr_toth_zoltanKedd este az Együtt csepeli irodáján tartott Közéleti beszélgetések vendége Dr. Tóth Zoltán választási szakértő, a BM egykori közigazgatási államtitkára, az ELTE Jogi Kar volt tanára, a „Hol rontottuk el?” c. sorozat keretében a magyar közigazgatás színvonalának csökkenése okairól beszélt.
Dr. Tóth Zoltán szerint a rendszerváltáskor az ellenzéknek nem volt igazi stratégiája az állam jövőbeli működésére vonatkozóan. Az új alkotmány elfogadása azonban sikeresnek nevezhető, hiszen eltörölte a szocialista rendszer legfontosabb sajátosságait (egypártrendszer, a munkáspárt vezető szerepe, a magántulajdon alacsonyabb rendűsége, stb.). Szerinte jogászi hiba miatt nem nevezték újnak az alkotmányt, csak módosításnak, s ezt tudta később a Fidesz kihasználni.

Kezdetben egyetértés volt abban is, hogy létre kell hozni az önkormányzatokat, s azok rendelkezzenek az adóbevételekkel és a saját vagyonukkal. Eleinte az szja 100 %-át kapták vissza az önkormányzatok, idővel azonban minden kormány csökkentette ennek mértékét, az Antall kormány 50%-ra, a Gyurcsány kormány 30%-ra, végül a Fidesz a mai 8%-ra. A feladatok azonban nagyrészt megmaradtak az önkormányzatoknál, amelyek érthető módon már nem tudják ezeket ellátni.
Dr. Tóth Zoltán elhibázottnak tartotta a Medgyessy kormány 50%-os béremelési ígéretét, aminek nem volt meg a fedezete, s ez arra kényszerítette a kormányt, hogy hatalomra jutása után azonnal hiteleket vegyen fel. Ezt látva az önkormányzatok is kezdtek hiteleket felvenni, különösen a Fidesz által irányított települések.

A humánerő tekintetében Dr. Tóth megint a hosszú távú stratégiát hiányolta. Az Antall kormány még a köztisztviselők tekintetében életpálya modellben gondolkodott, s meg is kezdte a kiképzésüket. Az I. Orbán kormány azonban váratlanul az amerikai típusú zsákmány elvet vezette be, amit a későbbi kormányok is folytattak. Ennek következménye lett, hogy a minisztériumokból fokozatosan eltűntek a szakemberek, s a kinevezéseknél elsődleges szempont lett a politikai lojalitás. Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy a Gyurcsány kormány eltörölte a közigazgatási államtitkári posztot, amely a szakmai kontrollt biztosította a miniszterek és a beosztottak tevékenysége felett, s helyette bevezette a politikai államtitkár 2. funkciót, amelynek birtokosai közvetlenül a miniszterelnöki kabinetnek voltak alárendelve.

Nem volt az ellenzéknek stratégiája a rendszerváltáskor a titkos szolgálatok, a rendőrség és a hadsereg működésére vonatkozóan sem. A titkos szolgálatok száma azóta folyamatosan nő, s egyre nagyobb mértékben a hazai politikai ellenfelek vagy éppen a párt társak megfigyelésére szolgál. Lassanként minden politikusnak saját testőre van. A rendőrség civilesítése, tehát az, hogy csak a fegyveres védelmet lássa el a rendőrség, míg a nyomozati és bűnmegelőzési munkát civilek (ami megfelelne a régi magyar hagyományoknak), nem sikerült. S bár kezdetben voltak elképzelések arra, hogy a magyar hadsereg a regionális légtér védelemre. ill. nemzetközi katonai védelmi, békefenntartó szolgálatokra specializálódjon, és ez a munka el is indult, de az elképzelés mégsem valósult meg.

Az előadás végén Dr. Tóth Zoltán a jogállamiság hiányáról is beszélt, szerinte jelenleg bársonyos öklű államról beszélhetünk, amely nem üldözi olyan durván az ellenzéket, mint V. Putyin, vagy Erdogán, de mindent a lojalitásnak és a napi politikai érdekeknek rendel alá.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This blog is kept spam free by WP-SpamFree.